Gyomorcsavarodás

Főleg a nagy testű, mély mellkasú kutyafajták (dog, kuvasz, német juhász, masztiff, stb.) betegsége, de a közepes és kis testű kutyákban is előfordul. A kanokban gyakoribb, mint a szukákban.

Heveny gyomorkitágulás a nagy mennyiségű eleség hirtelen felhabzsolása következtében jön létre. A nagy mennyiségű, erjedésre hajlamos gabonafélék vagy kutyatápok etetése a betegség kialakulásának veszélyét növeli. A gyomor kiürülésének lassulása, a fokozott gázképződés és a gyomorbeli nyomás fokozódása a gyomorfal ellazulását idézi elő. A kutya az etetés után nem sokkal nyugtalankodni kezd, hasa hirtelen kitágul. Jó jel, ha hány, mert ezáltal a gyomormegterhelés rendszerint meg is oldódik. A súlyos, életveszélyes helyzet akkor alakul ki, ha ebben a tele gyomrú kutyát intenzív mozgásra késztetik és valamely hirtelen testhelyzetváltozás, ugrálás, hempergés következtében a gyomor megcsavarodik. A gyomorcsavarodás azért a nagytestű kutyafajták betegsége, mert ezekben a fajtákban a gyomorkitágulás, a szerv falának ellazulása és a gyomorürülés lassú. A csavarodás (amely rendszerint jobbról balra irányul és általában 90–180ş-os) a nyelőcső hasűri szakaszán spirális köteg képződésével és az epésbél kezdetének szögbetörésével veszi kezdetét. A gyomorfalban, a lépben és a hasnyálmirigyben, valamint a májban futó erekben vérpangás alakul ki. A folyamat a vérkeringés összeomlásában csúcsosodik ki. A betegség súlyosbodásában fontos tényező a gyomortartalomban endotoxinok keletkezése és felszívódása.

Gyomorcsavarodására az etetés után nem sokkal, főleg az azt követő séta, játék, ugrándozás után fellépő bágyadtság, gyengeség, rosszullét, öklendezés, nyálzás utal. Az állapot rosszabbodása olyan hirtelenül és előtte teljesen egészséges kutyán áll elő, hogy a tulajdonosban mérgezés gyanúját kelti. A felfúvódás súlyos, a hasfal térfogata hatalmasan megnő, a hasfal dobszerűen feszes (a has tenyérrel ütögetve kongó hangot ad), egyre súlyosbodik a vérkeringési és légzési elégtelenség (gyenge és szapora a kutya pulzusa). Kezelés nélkül a kutya rövid időn belül elpusztul. A betegség különben is jellemző tünetei mellett a gyomorcsavarodás diagnózisát megerősíti, ha a gyomorszondát nem lehet levezetni a gyomorba.

A legfontosabb feladat a shock azonnali megszüntetése (a vérgáz-analízis alapján kiválasztott infúziók és gyógyszerek beadása). A beteg megmentésére csak azonnali műtét nyújt némi kilátást, de az utókezelés is fontos a teljes gyógyuláshoz. Tudni kell azt is, hogy ugyanannak a kutyának többször is lehet gyomorcsavarodása, ezért fokozott hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre (főleg az etetés vonatkozásában).

ÁLLATORVOSI AKTUALITÁSOK Kutyák ásványi anyag és nyomelem-szükségletéről

Kutyák egészséges táplálásához nemcsak elegendő energia, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és aminósavak kellenek, hanem megfelelőnek kell lennie az ásványi anyag-, a nyomelem- és a vitaminellátásnak is. A legfontosabb ásványi anyagok a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a klór és a magnézium. A nyomelemek közül fontos a vas, a réz, a mangán, a cink, a jód, a szelén és a kobalt. A kalcium és a foszfor táplálkozási szerepe szorosan összefügg, a csontok és a fogak szilárdságának biztosítását szolgálják. A kalcium közreműködik a vér alvadásában és az idegi ingerek átvitelében is. A foszfor számos enzimrendszerben van jelen és alkotórésze a szerves foszfátvegyületeknek. A diéták összetételében általában az 1,2–1,4:1 kalcium-foszfor arány a legkedvezőbb. A kálium magas koncentrációban van jelen a sejtek belsejében, szerepet játszik az idegi ingerületek átvitelében, a folyadék-egyensúly fenntartásában, az izmok anyagcsere-tevékenységében. A káliumhiány izomgyengeséget, gyengébb növekedést, szív- és vese-elváltozásokat okoz. Hiánya ritkán fordul elő, mert a táplálékok széles körében van jelen. A nátrium fontos szerepet játszik a normális élettani funkciók fenntartásában. A kloriddal együtt a nátrium képviseli a testfolyadékoknak a fő elektrolitjait. Mindkét ásványi anyagot rendszerint közönséges konyhasó (nátrium-klorid) formájában adják a táplálékhoz, hiányuk valószínűtlen. Esetleg a gyakran fürösztött vagy úszó kutyáknak kell több konyhasót biztosítani, mert ilyenkor fokozódik a bőrön át leadott elektrolit-veszteség. A fölösleges nátriumfelvétel kapcsán magas vérnyomáshoz kapcsolódó káros hatásokat figyeltek meg. A magnézium a szervezet laza kötőszöveteinek és a csontoknak is alkotórésze. A szív, a vázizmok és az idegszövet normális működése a kalcium és a magnézium közötti megfelelő egyensúly függvénye. Fontos szerepet játszik a magnézium a nátrium és kálium anyagcserében és kulcsszerepe van számos esszenciális enzimreakcióban. A magnéziumhiány izomgyengeséggel, kölyökkutyáknál hasmenéssel, súlyos esetekben tetániás görcsrohamokkal jár. Ez azonban igen ritka. A vas alkotórésze a vér- és izomfehérjének, amelyek döntő szerepet játszanak az oxigén szállításában. Fontos alkotórésze számos sejtlégzésben résztvevő enzimnek. A vashiány vérszegénységhez vezet, ami a gyengeség és a fáradékonyság tipikus klinikai képével jár. A vasmérgezés étvágytalansággal és testtömeg csökkenéssel jár. A réz a biológiai funkciók széles körében játszik szerepet és alkotórésze számos enzimrendszernek. Rézhiány következtében csontrendellenességek is kialakulhatnak. A fölösleges rézetetés is okozhat vérszegénységet. Bedlington-terrier, west highland white terrier és dobermann fajtáknál ismeretes egy olyan rendellenesség, ami toxikus rézszintet eredményez a májban, ez végül májgyulladást és májelégtelenséget idéz elő és a hajlam örökletesnek tűnik. A mangán számos fém-enzim rendszert aktivál a szervezetben és ilyen módon számos reakcióban vesz részt. A mangánhiányt rendellenes növekedés és szaporodás, valamint a lipid-anyagcsere zavara jellemzi. A cink funkciói fontosak az enzimműködéssel és a fehérjeszintézissel kapcsolatos tevékenységekben. A cinkhiány jelei a növekedés lelassulása, az étvágytalanság, a hereelfajulás, a lesoványodás és a bőrelváltozások megjelenése. Már enyhe hiánya is feltűnik azáltal, hogy a bőr vagy a szőr állapotának romlása folytán rontja az állat megjelenését. A bőrmegvastagodások és a szőrhullás főleg a testnyílások táján, az orrháton és a szemek körül jellegzetes. A jód ismert funkciója a pajzsmirigy-hormonok termelésében való részvétel. A fokozott pajzsmirigy-működés következtében az állat nyaki tájékán elhelyezkedő mirigy megnagyobbodik és földuzzad, ilyen módon létrejön a golyvának nevezett kóros állapot, a jódhiány fő jele. A csökkent pajzsmirigy-tevékenység klinikai tünetei a bőr és a szőrzet rendellenességei, tompaság és aluszékonyság. A nagy jódadagok károsítják a pajzsmirigy-hormonok szintézisét és jód-myxödémát vagy golyvát hozhatnak létre. A szelén enzimek összetevője. A szelénhiány váz- és szívizom-degenerációt okozhat, a nagy bevitt adagjai erősen toxikusak. A kobalt a B12-vitamin egyik alkotórésze. A kobaltnak csak akkor van táplálási értéke, ha azt B12-vitamin formájában veszi fel a kutya, ugyanis nem képes kobaltból B12-vitamint szintetizálni. Elégséges vitaminellátás esetén nincs szüksége további kobaltra. A króm a szénhidrát-anyagcserében játszik szerepet. A fluor fontos a fogak és a csontok fejlődéséhez, valamint a szaporodásban. A nikkel a sejtmembrán funkcióiban nélkülözhetetlen. A molibdén több enzim alkotórésze, szerepet játszik a húgysav anyagcseréjében. A szilícium funkciója a csontvázfejlődés biztosítása, a kötőszövet képződése és fenntartása. A vanádium szerepel a növekedésben, a szaporodásban és a zsír-anyagcserében. Az arzén a növekedésben és a vérképzésben fontos.